Éppen hetvenöt éve keserű elégtételt jelentő cikk látott napvilágot: elutasították a kegyelmi kérvényét a halálra ítélt csendőr főhadnagynak, aki minden bizonnyal felelős volt Lendvai István fajvédő író 1945. márciusi kivégzéséért. Lendvai, a két háború közötti magyar közélet mára méltatlanul elfeledett alakja inkább kerül elő a húszas évek során mutatott erős antiszemitizmusa miatt, mint tevékenységének másik fontos oldaláért. Náci- és nyilasellenes írásairól, melyek a fajvédelem egykori hazai képviselőjét nyilas börtönbe juttatták, az utókor megfeledkezett.
Lendvai István zabolátlan radikálisból érett polgárrá nőtt”
Míg Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékezetét – kellő torzítások után – kisajátította a szocialista történetírás, addig Lendvai örökségét elhallgatta. Hogy Lendvai ezzel jól járt vagy rosszul, nehéz kérdés, ám annyi biztos, hogy életútja értelmezhetetlen nyilasellenes publicisztikájának feltárása nélkül. Külön probléma, hogy fajvédő beszédeit és cikkeit Lendvai gondosan publikálta, Nomád álnéven írt, náci- és nyilasellenes leveleiből viszont mindössze egy rövid válogatást adott ki 1942-ben. Pedig későbbi írásaiban a magyar függetlenséget, a polgári értékeket, de még egyes szociálisan érzékeny témákat is bátran felvállalt.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
p
1
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!